Valószínűleg sokakban már felmerült a kérdés, hogy miért tűnik minden amerikai utca ugyanolyannak a filmekben, miért vannak akkora ipari parkok, hogy azok felérnek egy kisebb magyar város méretével. A válasz: zoning law, amit magyarul talán építési és övezeti szabályozásnak lehetne lefordítani, azaz korlátozva van, hogy mit, mekkorát és milyen épületet építhetsz egy adott területre. Természetesen az ilyen keretrendszerek nem az ördögtől valóak, minden országnak megvannak az övezetekre és építésre vonatkozó szabályai, azonban az amerikai törvények túlszabályozzák az építtetőket és ez okozza azt amit mindenki tud, hogy Amerika egy autós nemzet. Annyit elárulhatok, hogy nem amiatt autós nemzet az amerikai, mert az anyatej egy kis 5W-30-cal lett összekeverve, hanem nincs más választásuk.
 |
| Egy átlagos amerikai külváros - forrás: Google Maps |
Nézzünk bele kicsit, hogy hogyan is alakult ki ez a törvény. 1912-ben leégett egy amerikai biztosító épülete, ami helyett megépítették az új, 42 emeletes Equitable Building-et Manhattanben. Akkoriban ez az épület egyike volt a legnagyobb épületeknek, nem csak a magasságot, hanem az oldal irányú terjedelmét is tekintve, ami azt eredményezte, hogy a környékbeli lakók egész nap sötétben voltak, hiszen az épület folyamatosan árnyékot vetett a közeli házakra. Mindemellett ekkor létesült rengeteg ipari épület, gyárak, raktárak, néha közvetlenül egy-egy lakóövezet mellett. Valamit tenni kellett, ezért New York elkezdte szabályozni az épületek méreteit és hogy hova milyen jellegű építményt lehet felhúzni, ez volt az egész Amerikára kiterjedő zoning law alapköve.
 |
| Equitable Building - forrás: Wikipedia |
Hogy pontosan miket szabályoznak ezzel a törvénnyel?
- Telek mérete, jellemzően a minimum mérete
- Lakóépület mérete, szintén jellemzően a minimum méret
- Milyen közel lehet a ház a járdához és az úttesthez
- Parkolóhelyek minimum száma
- Az épület kinézete
- Övezetek besorolása
 |
| Tallahassee, Florida zóna felosztása - forrás: Wikipedia |
Emiatt van sokkal több családi ház, mint apartman, emiatt néz ki szinte ugyanúgy az összes ház egy adott utcában és emiatt kell 3-szor annyit - távolságban és nem időben - autózni bármiért, mint egy európai városban. Persze ennek köszönhető az is, hogy az újonnan épült ház mellé nem telepíthetnek egy raktárat, tehát az eredeti cél jónak bizonyult, azonban az évek alatt sok kritika érte ezt a törvényt.
 |
| Műhold felvételen is jól kivehető hol van a határ a "Residental" és a "Commercial/Inudstrial" zóna között. A bal oldalon lévő domb pedig egy szemétdomb a város közepén, Amerikában még ez a legjellemzőbb módja a hulladékkezelésnek - forrás: Google Maps |
Milyen hatással van ez a törvény a gazdaságra?
Alapvetően nem jó hatással, hiszen az üzletekkel és lakóházakkal ellentétben a parkolók és a széles utcák nem termelnek bevételt, nem adózik utánuk senki. Ha egy 10 utcás lakóközösségben 3 méterrel lenne keskenyebb az utca szélessége, akkor máris kijönne plusz 1 sor lakóház, ami 10%os bevételnövekedés lenne az önkormányzatnak. Ehhez még hozzátartozik, hogy minél szélesebb egy utca, annál több helyen kell majd az idő múlásával toldozni, foltozni tehát nemhogy csak a bevétel kevesebb, de a kiadás is nagyobb. Az olyan területeken persze, ahol nagy az erdőtűz veszélye, a széles utcák kedvezőek is lehetnek.
Mindenki eltudja dönteni magában, hogy melyik részre járna szívesebben vásárolni az alábbi két hely közül.
 |
| Zóna törvény előtti városkép - forrás: Google Maps |
 |
| Zóna törvény bevezetése utáni városkép a kereskedelmi zónában - forrás: Google Maps |
A posztban szereplő képeket a Google Maps biztosította, amit ezen a linken értek el.
