Bohinji-tó, Szlovénia - "Hova utazzak?"

Az előző posztban bővebben írtam Szlovénia egyik ékkövéről, a Vintgár szurdokról, ebben a posztban a néhány km-rel arrébb fekvő Bohinji-tavat veszem célkeresztbe. Kezdeném onnan, hogy honnnan jött fel, mint utazási célpont Bohinj. Rengeteg képet láttam a közelben lévő Bledi-tóról, ami természetesen megfogott, hiszen az egésznek van egy varázslatos atmoszférája. Hegyek, panoráma, kristálytiszta víz és a víz közepén egy szigeten templom. Kész is a fotós orgazmus. Kicsit mélyebben utánajártam, hogy mik is vannak a környéken és egy kedves ismerős megemlítette, hogy ott van mellette Bohinj, ami hasonlóan szép, de sokkal kevesebb a turista, hegyek veszik körbe és talán kicsit jobban megmaradt természetesnek. Google segítségével nem is volt nehéz felfedezni digitálisan a Bohinji-tavat, és mit is mondjak, megtetszett, talán még jobban is, mint a Bledi-tó. Szállásokban nincs hiány a térségben, de azért a főszezonban, pár héttel utazás előtt már sokkal kevesebb és drágább ajánlatba fut az ember. Mi egy idős házaspár által családi házból kialakított apartmanban voltunk a legfelső emeleten, csodás kilátással.

Amikor odaérkeztünk, a házaspár mondta, hogy rég volt ilyen meleg arrafele, ugye tengerszint feletti több, mint 500 méteres magasságról beszélünk, tehát a 28-32 fok is soknak számít.

A Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb tava, nagyjából 4 km hosszan és 1 km szélességben fekszik, ha a befoglaló méreteit nézzük.

Az odaérkezés napján naplementére értünk a tóhoz, ha kelet felől megyünk, akkor nem kell túl sokat gondolkodnunk, hogy körülbelül pont a szemben lévő hegyek mögött fög lemenni a nap. Volt minden, ami a jó fotóhoz kell: lemenő nap a hegyek mögött, tó, csónakok és stégek. Ahogy kezdett lemenni a nap, érződött, hogy sokkal gyorsabban hűl a levegő, mint amihez hozzászokhattunk.

A környéken élők a turistákból élnek, tehát utazóként mindent megkapunk, amit szeretnénk. Árban, abból kiindulva, amiket vettünk, az étkezés valamivel drágább, mint idehaza, ha például egy pizzériában eszünk (1 pizza 8-10 euró volt), viszont a boltokban az élelmiszerek 20-30%-kal olcsóbbak, mint amennyiért itthon megtudjuk venni. Jól be is vásároltam folyékony kenyérből.

A Vintgár szurdokhoz hasonlóan a Bohinji-tó is körülbelül 500 km-re van Budapesttől, talán valamennyivel többre, de így sem a világ vége. Az egész hangulata a résznek, a festői tájak olyan élményt nyújtanak, amit érdemes megtapasztalni. Nekünk jóformán 24 óránk sem volt a Bohinji-, és  Bledi-tóra, valamint a Vintgár szurdokra, de így is megfogott a varázsa. Talán emiatt is tervezem, hogy vissza kellene menni, télen is és nyáron is. A Bohinji-tó mellett van egy felvonó is, ami a Vogel hegyre visz fel minket. Többek közt ez is kimaradt az utazás során, de sosem késő bepótolni.