A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napnyugta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: napnyugta. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 18., vasárnap

Tarnai pihenő - Magyarország kirándulás

Telkitől nem messze, Budakeszi irányába van egy gyöngyszem, amit sokan nem is ismernek, ez pedig a Tarnai pihenő. Ha a Hidegvölgyi Erdei pihenőtől indulunk, akkor a Tarnai pihenő nagyjából félúton van azon az úton, amelyen eljuthatunk a Csergezán Pál kilátóhoz. Mi ugyan nem mentünk el a kilátóig, de már így is megérte 4-5 km-t sétálni ezért a kilátásért, persze ez pont kapóra jött, hogy ne kelljen továbbsétálnunk és elmondhassuk emiatt a kilátás miatt indultunk el.

Tarnai pihenő
Köszönhetően a szép tavaszi időjárásnak, az odavezető út tiszta sár volt, érdemesebb volt az út menti fűcsomókon sétálni és igyekezni nem beleesni a sártengerbe. Nincs ellenemre a sárfürdő, de csak ha néznem kell és bikinis modellek dagonyáznak benne. 

Érdemesebb volt a száraz a füvön sétálni

Vigyázz! Kész! Dagonyázz!
A télben számomra az a jó, ha havat látok (na persze nem március közepén), viszont hó nélkül túl sok élvezni valót nem látok a télben. Csupasz fák és bokrok, javarészt színtelen természet, néhány szomorú Backstreet Boys szám és máris depresszióba esik az ember. Már-már Photoshoppal is nehéz bármiféle színt kicsikarni a száraz falevelekből, plána borús időben készült képeken. 

Tarnai pihenő

Tarnai pihenő
Szép dolog a 4 évszak, de 1 hónap téllel is meglennénk, ráadásul a márciusi hó úgy hiányzik a D vitamin hiányos embernek, mint eszkimóknak a globális felmelegedés, tehát: Tavasz, gyere!

Tarnai pihenő

Tarnai pihenő

2013. március 26., kedd

Egy különleges képért megkell szenvedni

Sokak szerint csak a fényképezőn múlik, hogy milyen lesz egy kép, ám ennél sokkal több van egy fotó elkészítése mögött. Sokszor a legzordabb időben mutatja magát a legszebbnek a természet, ami jelen esetben közel 100 km-es szelet jelent. Sokszor jártam már fent az Erzsébet-kilátóban, viszont ilyen viharos szélben még sosem, a legfelső szintre képtelenség volt felmenni, mert szószerint fújta ki a kezünkből a fényképezőt a szél.



Az egész napnyugta gyönyörű volt, a többiek már kicsit sokallták, amikor 8-adszor mondtam, hogy még 10 perc és akkor lesz a legszebb a táj. :)


És miután 8-szor is kivártuk a csakmégtízpercet, ez a látvány tárult elénk:


Muszáj viselni az ilyen körülményeket, egy különlegesebb kép elkészítéséhez.:)