A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotózás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotózás. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 12., péntek

Amerika legnagyobb városa - New York

Október utolsó hetén Amerika legnagyobb városában, a filmekből jól ismert New Yorkban töltöttem pár napot, ami teljesen más volt, mint képzeltem. Arra fel kell készülni, hogy aki kiakarja hozni a maximumot New Yorkból, az attól függetlenül, hogy rengeteget fog metrózni, sokat fog gyalogolni is. Én a szombati és vasárnapi fél nap alatt nem kevesebb, mint 33 kilométert gyalogoltam.


Hogy kerültem New Yorkba?


A cég, ahol dolgozom New York-i központú és mivel a csapat egy része szét van szórva az államokon belül, szerettek volna bent összehozni egy pár napot, amikor a kollégák apraja nagyja bent van a központi irodában és így kerültem én is a nagy almába. Hogy miért hívják nagy almának New Yorkot azt nem tudom pontosan, de a “nagy” kifejezést azért tudom mihez társítani, hiszen csak a New York várostáblán belül több, mint 8 millió ember él, ha pedig belevesszük a hozzáépült szomszédos városokat is, akkor több, mint 20 millió embert számol az egész terület. Több, mint Magyarország lakásságának kétszerese. 



Milyenek az emberek?


Európai szemmel, ha valaki megérkezik New Yorkba, akkor sokkoló tud lenni ez a szintű diverzitás, amire még rátesz egy lapáttal az öltözködés is. Én nekem nagyon bejön ez a sokszínűség, ami a stílust illeti, már az egy szórakoztató dolog, ha az ember felül a metróra és körbenéz. 

Sok helyről hallottam, olvastam, hogy New Yorkban az emberek nem törődnek a másikkal és bunkók, de nekem Manhattan ehhez képest üde csalódás volt. Az emberek általánosságban kedvesek és udvariasak voltak. 




Mi igaz a filmekből New Yorkra?


Minden. Mindenki rohan, az öltönyös Wall Street-i milliomos mellett ott ül a metrón a csöves, ha nekikezd esni az eső, akkor az már monszun és lehetne folytatni. Az utcák zsúfoltak, ami hely van azt próbálják kihasználni az üzletek, ami nagyon érdekes volt, hogy nem használnak kukákat, minden szemetet a házak elé zacskóban raknak ki. 






Mit érdemes megnézni? 


Manhattan metrózás

A new yorki élményhez hozzátartozik, hogy az ember metróval közlekedik. Az állomások elsőre nem tűnnek a legjobb állapotúnak, a szerelvények hangosak, de aki ezt nem próbálja ki NY-ban, az nem is mondhatja el igazán, hogy ott járt. 





Central Park

A Central Park valóban hatalmas, szerintem legalább 1-2 nap kell, hogy mindenre jusson ott idő, de pár óra alatt is meglehet ízlelni, hogy miért is ennyire híres. Amit mindenképp ajánlok az a The Ramble és a The Lake. Kedves kis erdei ösvény a felhőkarcolók között, egyszerre szürreális és felemelő érzés ott sétálni. 




Üzleti negyed 

Itt található a két torony emlékműve, de ha itt jártok legalább annyit tegyetek meg, hogy nem nevető szelfit csináltok magatokról, hanem megpróbáljátok átérezni, hogy mi történt itt. 3000 ember halt meg ezen a helyen, 3000 család vesztette el egy szerettét, tehát ez nem az a vidám hely. 





Az üzleti negyed csücskéből gyönyörű kép nyílik New Jerseyre, naplementét, vagy napkeltét érdemes innen végignézni. 





A Wall Street annyira azért nem nagy látványosság, de megéri egyszer végigmenni rajta. Van benne valami hátborzongató, hogy másodpercenként olyan üzleti tevékenységek mennek végbe, amennyi pénzt egy átlag ember fel sem tud fogni. 


Brooklyn és Manhattan Bridge

Brooklynból érdemes megnézni és a Manahattan Bridge felől érdemes végigsétálni a Brooklyn Bridge után a régi mólókig. Ezek a régi ipari mólók nagyon ötletesen lettek átalakítva, valamelyiken kosárpályát, kondi “termet” stb építettek, a többit pedig parkosították. Innen gyönyörűen látszik az üzleti negyed, ami New York egyik legtöbbet fotózott része. 






Greenwich Village

Szinte egy külön város Manhattanben, sajátos kis hangulattal megáldott utcák, házak. Itt található a Jóbarátok ház is, de senkit ne tévesszen meg, néhány vágóképen kívül a teljes Jóbarátok sorozatot Los Angelesben forgatták. 




High Sky

Egy régi metróvonal, ami nem a föld alatt, hanem Chicagohoz hasonlóan az utcaszint felett ment, át lett alakítva gyalogos ösvénynek. Minden elismerésem a tervezőké, van ahol meghagyták a régi síneket és összhangba hozták a természettel, máshol pedig remek kilátókat építettek Manhattan utcáira. 



Hogyan lehet a JFK-ről Manhattanbe eljutni? 

A két legjobb megoldás a taxi, vagy a metró. A taxi fix áras, Manhattanbe $52 plusz jatt és egyéb díjak, ha fizetős utat használ a sofőr. Kétségtelenül ez a legkényelmesebb mód, ha ketten, hárman utaztok, akkor megéri. Egyedül viszont én a metrót választottam, de szerencsére kijött elém Barni, aki hasonlóan jutott ki az Egyesült Államokba, mint mi és most New Yorkban lakik. A reptérnek külön vasútvonala van, ami vagy a Jamaica Centerhez, vagy Howard Beachez visz, ahol át kell szállni a hagyományos metróra. A reptéri metró $8 dollár, a new yorki pedig egy hétre $33. 


2019. december 21., szombat

Tél Csodaországban, avagy a svájci utazás részletei


Sikerült kiválasztanunk a legolcsóbb országot, amikor Svájcra esett a választás. Mindig is megfogtak Instán azok a képek és videók, amiket Svájcban készítettek, teljesen olyan érzés ragadott el telefonon keresztül is, mintha Csodaországban lenne az ember. Az elsődleges szempont vasútfotózás volt, azon belül is a Landwasserviadukt, ahova el is jutottunk már az érkezésünk napján. 



Amikor megérkeztünk a környékre, akkor még csak a hegyekben fent lehetett látni havat, azonban ez a második nap megváltozott és szerencsénk volt, hogy a Landwasserviaduktot első napra terveztük, mert amekkora hó esett egy nap alatt, abban nem tudtunk volna megközelíteni. Reggelre nagyjából 20 cm hó esett ami alól élmény volt kilapátolni a kocsit, de a látvány mindent feledtetett. 


Reggeli után megindultunk a Brusói spirálviadukt irányába, azonban annyira esett a hó, hogy pár településsel arrébb kénytelenek voltunk visszafordulni. Bár folyamatosan kotorták a havat, de olyan emelkedős és kanyargós volt az út, hogy nem vállaltuk be az út hátra lévő részét.


Visszaérve a szállásra gondolkodtunk, hogy merre tovább. Elővettem a Google mapsot, amit még itthon csináltam, hogy miket lenne érdemes megnézni és volt egy viadukt nem messze az egyik állomástól. A szálláson becsekkoláskor majdnem ki akartuk dobni a kártyát, amivel ingyen használhattuk a tömegközlekedést abban a térségben, de milyen jól tettük, hogy megtartottuk, mert az állomás pont beleesett az ingyenes szakaszba. Az egész vagonban csak mi voltunk így kihasználtuk és lőttük a vonatablakon kihajolós képeket. 


Amikor megérkeztünk az adott állomásra elkezdtük felfedezni, hogy honnan lenne a legszebb a Wiesenerviadukt. A lassan térdig érő hóban fel alá mászkáltunk, még a viadukton is átmentünk, hogy mindenhonnan megörökítsük a hidat. Az estét is megvártuk itt, hogy megcsíkozzuk a vonatot.




A nap végén még kihasználtuk a szaunát és valami csodálatos kilátása volt még este is. Utolsó nap reggelére elállt a havazás és ekkor láttuk csak meg, hogy mennyire gyönyörű panorámája van a szállás éttermének. Na nem ebédet ettünk, mert egy rántott hús 9 ezer forintba került volna, hanem reggelit, ami benne volt a foglalásban. 


1 főre 1 éjszaka 15 ezer forint volt, amiben benne volt a reggeli, szállás, helyi közlekedés, és a wellness részleg használata, egy olyan országban ahol több, mint 1 millió forint az átlagfizetés. Hazafele menet pedig természetesen megálltunk még néhány helyen. Úgy gondolom amennyire lehetett kimaxoltuk a 3 napunkat és az időjárás is kedvezett nekünk, hiszen kaptunk felhős időt, havazást és napsütést is rendesen. 



2014. január 1., szerda

Virág

Virágról még tavaly készült egy portfólió, melyből kiválasztottam pár képet és feltettem ide is. A képek a Normafától nem messze egy réten készültek, remek időben. 




2013. március 26., kedd

Egy különleges képért megkell szenvedni

Sokak szerint csak a fényképezőn múlik, hogy milyen lesz egy kép, ám ennél sokkal több van egy fotó elkészítése mögött. Sokszor a legzordabb időben mutatja magát a legszebbnek a természet, ami jelen esetben közel 100 km-es szelet jelent. Sokszor jártam már fent az Erzsébet-kilátóban, viszont ilyen viharos szélben még sosem, a legfelső szintre képtelenség volt felmenni, mert szószerint fújta ki a kezünkből a fényképezőt a szél.



Az egész napnyugta gyönyörű volt, a többiek már kicsit sokallták, amikor 8-adszor mondtam, hogy még 10 perc és akkor lesz a legszebb a táj. :)


És miután 8-szor is kivártuk a csakmégtízpercet, ez a látvány tárult elénk:


Muszáj viselni az ilyen körülményeket, egy különlegesebb kép elkészítéséhez.:)

2013. március 17., vasárnap

Koldusasszony Budapesten - Pesti sors?!

Nemrégiben felkerült a Facebook oldalmra egy kép, Pesti sors címmel, mely a megszokottnál nagyobb visszhangot keltett az olvasók közt.

Facebookon publikált képem "Pesti sors" címmel

Valakik szerint a hölgy nem is önszántából koldul az utcán, hanem úgynevezett "főnökei" vannak, akik kiküldik őt, egyesek szerint pedig nem is szorulna rá. Én nem szeretnék álláspontot foglalni, mivel nem ismerem őt, viszont bárki bármit tud róla, szívesen fogadom üzenet formájában!

Deák téren

Sajnos egyre több hasonló látvány fogad minket Budapest utcáin. Örök kérdés, hogy az adott személy saját, vagy más hibájából került-e az utcára.




2013. március 6., szerda

Portfólió

A tegnapi nap folyamán egy régi kedves ismerősöm, Tündi járt nálam fotózáson. Önéletrajhoz kellettek neki a képek, melyeket stúdióban készítettünk. Ha Te is szeretnél magadról ilyen képeket, érdeklődj nálam bátran! :)




2013. február 18., hétfő

Zenekar fotózás, koncertfotózás

Az egyik legkedveltebb témám a zenészek, illetve zenekarok fotózása. Jónéhány éve, én magam is zenélek, egész pontosan basszusgitározok, részben ebből is adódik a zene iránti szeretetem. Első zenekari fotóimat a volt zenekaromról a The Badgers bandáról lőttem. Sokszor vittem magammal fényképezőt és örökítettem meg a próbák hangulatait. Egy zenekar létezhet örömzenélés miatt is, de mindenkiben ott van, hogy milyen jó is lenne koncertezni, kisebb-nagyobb klubokban. Akikben megvan ez az ambíció, azok általában olyan zenei szinten vannak, hogy egy klubkoncerten színvonalas produkciót tudnának nyújtani.


Az internet világában, különösen fontosnak érzem, hogy egy zenekarról legyen megfelelő minőségű promóciós, illetve koncertfotó elérhető, hiszen egy zenekart a rajongóik határoznak meg, legyen szó egy kezdő, illetve profi bandáról. Természetesen ez csak egy része a dolgoknak, viszont fotósként én ezeket emelném ki.


Én magam vállalom zenearok promóciós fotózását szabadtéren, illetve műteremben is, valamint koncerteken való fotózását. Néhány referenciám a témában: Gibson, Kowalsky meg a Vega, Rockinform magazin, Ryan Roxie, Hangszerarzenál stb. Bővebb információért írj az info@lugosifoto.hu e-mail címre.


2012. december 31., hétfő

16 órás fotózás

Egy "kisebb" hangvételű szünet után újra elkezdem irogatni a blogot természetessen rengeteg képpel.

Pár hetes történet már, hogy egyik délután Rizsavi Tamás kollegával, elindultunk egy kisebb délutáni fotózgatásra, amiből másnap reggelig tartó fotómaraton lett. Elsőként a Ferdinánd-hídról vettük célbe a Nyugatiból induló vonatokat.


Ezután volt szerencsénk az É-D-i mteró Újpest-központ végállomásánál lévő kihúzóban és a Nagyvárad téri állomásnál régebben használt kocsiszínnél fotózni a régi orosz csodákat.



 A társaság egyre bővült az este folyamán és a későbbiekben már 6an róttuk Budapest utcáit, melynek eredményeként készültek az alábbi fotók: