Kissé megkésett a tél és február utolsó, március első napjaiban éli ki zordságát, azok után, hogy aránylag enyhe telet tudhatunk a hátunk mögött. A nagy minuszoknak köszönhetően a folyékony halmazállapotú anyagok kikristályosodnak és így megszületik a jég. Mivel a Balaton nagy része víz, ezért képes rá, hogy megfagyjon és jég formájában gyönyöködtesse az embereket. Az első célpont a siófoki kikötő volt, ám olyan tömeg fogadott, mintha a Metallica koncertre gyűlnének az emberek. A szociofotó egy igen impresszív téma, de én jeget akartam látni, nem embereket, ezért továbbálltam.
Siófoki kikötő befagyva
A következő célpont Balatonföldvár kikötője lett volna, viszont útközben nem tudtam megállni a kísértést, amikor a Szántód és Tihany közt járó rév ki volt táblázva. Satufék, jobbkanyar és már a rév felé vezető útra is tévedtem (valahogy Magyarországon úgy vannak kitáblázva a helyek, hogy biztos egy fals utca előtt van a tábla, vagy közvetlen a jó utca előtt, így vagy eltéved az ember, vagy Colin McRae-t meghazudtolva veszi be a kanyart).
Befagyott Balaton jégtáblái
Befagyott Balaton
Annyira megtetszett a rév körüli rész, hogy azt mondtam: innen nem megyek tovább, itt építem fel a jurtámat, itt fogom leélni az életem, földművelésbe és állattartásba kezdek, de ha mégsem, a naplementét és a kékórát azért megvárom.
Befagyott Balaton
Külön szép látványt nyújtott, ahogy a kompoknak fel van törve a jég, mintha csak ők is egy úton mennének az autókhoz hasonlóan. Bár felhős naplemente volt, azért a színeket így is szépen alakította a lemenő Nap.
Befagyott Balaton
Befagyott Balaton
A Balaton vize gyönyörű, nyáron sem lehet rá panasz, de télen kristálytiszta, hiszen nincs telesza..., szóval az emberek nem verik fel a homokot az aljáról.
Befagyott Balaton
Befagyott Balaton
A hattyúk kifejezetten jól mutattak a képeken, és voltak akik kicsalogatták őket a partra, majd kézből "etették" őket, de nem csíptek meg senkit sem.
Hattyú a befagyott Balaton partján
Érdemes télen is meglátogatnunk a Balatont, hiszen befagyva teljesen más képet nyújt, mint nyáron. Viszont aki teheti, az a kisebb városok kikötőit partjait vegye célkeresztbe, ahol a természet jobban érvényesül és nem botlik minden lépésénél emberekbe.
Nyáron az egyik Magyarországhoz közeli úti célom Szlovénia volt, azon belül is a Triglav Nemzeti Park területén lévő Bohinji-, és Bledi-tó környéke. A Bledi-tavat biztos sokan ismerik, rengeteg kép terjeng róla a neten, ez az a hely ahol egy kis szigeten egy kolostor van a tó közepén. Bár nyáron csak egy éjszakát sikerült a környéken tölteni, nagyon megtetszett ez a szép hely. Tekintve, hogy itthon – főképp Budapesten – lemondtam róla, hogy fogok havat látni (frissítés: mégis láttam havat), így elkezdtem tervezgetni, hogy jó lenne egy olyan helyre menni, ahol van esély hóban dagonyázni. Ekkor jött szóba az 500 méter magasan fekvő szlovén tó és annak környéke. A két tó és azok mellett fekvő települések abszolút a turizmusra vannak berendezkedve, ami turistaként nagy előny. Budapestről 500-550 km-t kell utaznunk, szinte végig autópálya vezet a tavakhoz. Az odavezető út mellett fekszik Ljubljana a szlovén főváros is, így azt sem szerettem volna kihagyni az út során.
Ljubljana
Ljubljana lakossága 200-250 ezer fő környékén van, tehát Budapestnél sokkal kisebb várost kell elképzelni. A városnak van egy hangulata, és ami feltűnt, hogy mennyire nyugodt a légkör az egész városban. Utazási célpontnak is jó lehet Ljubljana, de inkább ajánlanám az enyémhez hasonló módon, tehát útközben megejteni egy látogatást ott. A legfőbb látványosságok a várost átszelő Ljubljanica folyó két oldalán találhatóak javarészt, amikből annyira túl sokat nem tud a szlovén főváros felsorakoztatni, viszont amik vannak, azokat érdemes megnézni. Én egy kis-Budapesthez tudnám hasonlítani, amire egy napot megéri rááldozni. Természetesen aki kedveli a múzeumokat és képes 3 órára beülni egy kávézóba a folyó mentén, annak több napra is ideális célpont lehet, de én nem ilyen vagyok.
Ljubljana
Ljubljana
Nekünk nem jutott csak 2-3 óra a városnézésre, de így is elég nagy részét betudtuk járni a város szebbik részének. Innen folytatódott az út tovább a Bohinji-tóhoz, illetve a közeli Srednja Vas településhez. Útközben még megálltunk fotózni néhányat, amikor szép tájat láttunk, természetesen miután lejöttünk az autópályáról és bekerültünk a hegyek közé, sokkal több látnivaló tárult elénk.
Bledi-tó előtt nem sokkal a Száva
Ködös hegység alul a Száva folyóval
Szerencsénk volt az időjárással is odafele, hiszen bár ködös volt az idő, de a Triglav Nemzeti Park területén nem egybefüggő volt a köd, hanem hol sűrűbb, hol pedig egyáltalán nem volt, ez pedig egy olyan érzést adott az egésznek, amit nehéz lenne leírni.
A Bledi-tó környékén még nem láttunk havat, viszont ahogy haladtunk a Bohinji-tó felé egyre több helyen maradt meg az előző nap leesett hó. Ahol meg is maradt, az utak gyönyörűen le voltak takarítva és fel voltak sózva. Az odavezető utakról másnap csináltunk videókat, ahol látható, hogy mennyire gyönyörű tájakon lehet élvezni az autózást.
A településhez, ahol a szállásunk volt, egy kisebb hágón vezetett keresztül az út:
A környékbeli települések nem túl nagyok, ellenben jó kicsik. Ez meglátszik a falukon átmenő utakon is. Legtöbbször két ház között csak egy autó fér el, ami miatt például nyáron a Bledi-tónál még dugóban is ültünk. Az alábbi videó nem a Bledi-tónál készült, hanem egy másik településen, de jól szemlélteti, hogy mikre kell felkészülni. A szlovén sofőrökön úgy vettem észre, hogy bár nem agresszívak, de törnek előre, tehát nem sok előzékenységre kell számítanunk tőlük egy ilyen helyzetben, de mégis nyugodtak.
A szállásunk egy apartmanház volt, 3+1 szinttel, mi a legfelső szinten lévő 2 szoba közül kaptuk azt, amelyiknek panorámája a hegyekre nyílik. Első benyomásra nagyon füstszag volt mindenhol, azt hittem ég valami, de utána kiderült, hogy a környéken mindenki fával fűt és a szellőztetés alatt beszökött a füstnek a szaga. Ettől nem kell megijedni, ott mindenki fával fűt, nem úgy mint Budapest (és inkább környékén) a tűzrevalóba tartozik a használt téli gumi meg a tavaly tönkrement kanapé is, előbb kap az ember betegséget itthon, mint ott. A szállásadónk egy idősebb házaspár volt, nagyon kedvesek voltak, reggelit is lehetett kérni, az nagyon megérte az árát, első nap megmutatták térképen, hogy miket érdemes megnézni a környéken. Még úgy is, hogy előre felkészültem merre lehet elmenni fotózni, jól jöttek a tippjeik.
Naplemente a Bohinji-tónál
Srednja Vas falu
Kilátás a szobából
Maga a Bohinji-tó rengeteg látnivalót kínál, már akkor rengeteg élménnyel gazdagodunk, ha körbegyalogoljuk. A tó mellett van lehetőség letenni a kocsit a parkolóba, ami a felkapottabb időszakokban fizetős, az uborkaszezonban pedig nem. Ez egyébként igaz a teljes térségre, volt ahol nem kellett fizetni a parkolásért, és volt ahol igen, holott mindenhol volt parkolóautomata. Miután letettük az autót elsétáltunk egy elhagyatott faházig, amit előre kinéztem Google Mapsen.
Bohinji-tó
Bohinji-tó
A faház tele volt firkálva, elég sok magyar név is feltűnt a firkák közt. A tó nyugati részén van a Savica vízesés, ahova a kiírás szerint 20 perces út vezet, ám mivel az összes lépcsőfokra rá volt fagyva a hó, ezzel megnehezítve a feljutást, a 20 percnek másfélszerese alatt jutottunk fel. Maga a vízesés nem nyújt feledhetetlen élményt, viszont a másik oldalt a panoráma a Bohinji-tóra, valamint maga az út izgalmai oda már annál inkább. Parkolóhelyet még így a gyenge szezonban is elég nehéz volt ott találni, de ez volt az egyetlen hely, ahol szűkében voltunk a parkolóknak.
Savica vízesés
Kilátás a Savica vízeséstől
A Bledi-tó, amit már sokan láttak képeken, nem sokkal fekszik a Bohinji-tó mellett, a tó elég felkapott turisztikai látványosság. Rengeteg vendéglátóhely és lehetőség kínálkozik, na meg csodaszép panoráma a kolostorra. A legszebb arcát a tó felülről mutatja, ahol fel kell mennünk a Mala Osojnica-ra, ahova nagyjából fél órás út vezet.
Lépcső az Osojnica felé
A feljutás nehézsége közepes, tériszonyosok egy-két helyen kellemetlenül érezhetik magukat, valamint egy minimális fittség sem árt, ha nekivágunk. A tó nyugati partján a kemping mellett lévő parkolóba érdemes megállni, téli szezonban egy teljes napra 5 euró volt a parkolási díj. Innen pár száz méterre ki van táblázva, hogy merre kell mennünk a Mala Osojnica felé. Ha nem térünk le az útról, akkor könnyen odalehet találni. A panoráma még így ingerszegény környezetben is megfogó, bár tény, hogy a Júliai-Alpok havas hegycsúcsai sokat nyomnak az érzésen.
Bledi-tó fentről
Ha valaki a kolostort szeretné jó oldalról fotózni, akkor annak szintén a kemping felöli oldalt javaslom, onnan a legszebb a sziget, valamint a háttér is.
Bledi-tó kolostor háttérben az Alpokkal
Bledi-tó csónakok
Bledi-tó kékórában
Az utazást úgy szerveztem, hogy utolsó nap hazafele jövet, egy cirka 2x150 km-es kitérővel megnézzük a hatalmas szlovén tengertpatot, a maga 47 km-ével. Az első megálló Koperben volt, ahol lágy eső fogadott minket, de azért kimentünk a kikötőbe meg a "strandra". Az eső ellenére teljes nyugalom töltött el a parton, főleg a kikötőben. A minuszok után a 13 fok megváltás volt, még esőben is, valamint hihetetlen csend volt, csak a sirályok és a vitorlások hangja hallatszott, ahogy az enhyén hullámzó víz borogatja őket. Olyan volt teljesen, mint a filmekben, több órát is eltudtam volna ott tölteni.
Koperi kikötő
Koperi kikötő
Még egy hely volt, amit a tengerparton megcéloztunk, Izola és Portoroz közt egy kis félsziget, aminek a partja nincs beépítve. Itt is gyönyörű volt a part, és a tenger a ködbe veszett néhány száz méter múlva, de talán ettől is volt olyan hangulatos.
Szlovén tengerpart
Ezek után már csak az maradt, hogy levezessem a Budapestig tartó kb. 650 km-t, szürkületben, köddel és esővel megspékelve, hogy azért mégse legyen olyan egyszerű. :)
Árak
Amikor megtervezek egy utazást, igyekszem minél kedvezőbb összegből kihozni, de úgy, hogy a komfortérzete azért megmaradjon az embernek. Szlovénia nem tartozik a drága, sem az olcsó országok közé, a magyar árakhoz képest legalábbis. Néhány 10 ezer forintból kilehet hozni egy miénkhez hasonló utazást, ha valaki alaposan utánajár a dolgoknak. A teljes költség a mi utazásunk során az alábbiakból tevődött össze:
Üzemanyag+kocsi kopás: 1500 km-rel bezines autóval számolva ez 50 ezer forint volt. Nyílván ahányan uatznak, annyi fele osztódik.
Autópálya használat: MO: 3000 forint, Szlovén: 4500 forint (15EUR).
Szállás svédasztalos reggelivel: egy főre 23 ezer forint a 3 éjszaka + 3 reggeli.
Étkezés: egy bevásárlás, ami a 3 nap snackjeit tartalmazta 4500 forint (15EUR, 2 főre), pizzéria: korsó sör+ cirka 40-43 cm-es pizza, ami egy főnek két étkezését is lefedi: 4200 forint (14EUR), ebből nekünk a 4 nap alatt elég volt egy is.
Parkolás: összesen körülbelül 3600-4500 forintot hagytunk az automatákban (12-15EUR).
Utasbiztosítás: 4000 forint egy főre.
Elmondható tehát, hogy teljesen normális körülmények között élve, 4 nap utazás 55-70 ezer forint környékén kihozható fejenként egy 4 napos Szlovén utazás.
